ELÉVÜLÉS GYAKORLATI TANULMÁNY

Mi az az elévülés?!

Az elévülés a jogban, az idő múlásának egyik következménye. Az elévülési idő eltelte azonban nem szünteti meg az alanyi jogot, azaz nem szünteti meg a tartozást, csak kizárja annak bírói (jogi) úton való érvényesítését. Sokan úgy gondolják, hogy elévülés esetén a követelés évül el, azaz elévülés esetén már nem tartozunk. Ez azonban nem igaz.

Mi évül el valóban?

Sokan gondolják azt, hogy a tartozásuk el tud évülni. Valójában a tartozások soha nem évülnek el. A jogi érvényesíthetőség az, ami elévül. Gyakran előfordul, hogy a pénzintézet elévülés esetén úgy dönt, hogy megpróbálja jogi úton behajtani a követelést. Ezért indít egy fizetési meghagyásos eljárást. Ez egy peren kívüli eljárás, amelyet a köznyelv MOKK-oslevélként is ismer. Erre 15 nap van reagálni, azaz ennyi idő van ellentmondással élni. Ha az adós nem él ellentmondással ez ellen, akkor a fizetési meghagyás az elévülés ellenére is jogerőre emelkedik, és innentől kezdve végrehajthatóvá válik.

Akkor mit is jelent az, hogy a jogi érvényesíthetőség évül el? Az, hogy a tartozás fenn áll, de azt jogi úton nem tudja behajtani. De ez még így sem fedi teljesen a valóságot. Ugyanis az elévülést nem veszik figyelembe hivatalból. Se a végrehajtó, se a közjegyző, sem a bíróság nem fogja azt vizsgálni, hogy a követelés elévült e! Erre minden esetben nekünk kell hivatkozni. Azaz egy elévült tartozást akkor nem lehet jogilag érvényesíteni, ha hivatkozunk arra, hogy elévült!

Miért most nagyon aktuális az elévülés témaköre?

A fizetési moratóriumnak számtalan hatása volt és lesz a magyar lakosságra, adósokra, a bankokra, faktorcégekre. Az egyik ilyen hatása az, hogy mivel nem kell jelenleg törlesztő részletet fizetni az adósoknak, így nincsenek elmaradások, fizetési hátralékok, és nincsenek újonnan felmondott kölcsönök sem. A faktorcégek abból élnek, hogy banki követeléseket vesznek meg alacsony áron, és megpróbálják ezekből többet behajtani. Ha egy 10 milliós követelést a faktorcég vásárol 3 millió forintért, akkor ha csak a követelést tudja behajtani, azaz jelen esetben 5 millió forintot, akkor 2 milliós hasznot húz a befektetett 3 milliós összegen. Igen ám, de jelenleg nincsenek új felmondott kölcsönök, azaz nem tudnak mit megvenni a faktorcégek. Mit tesznek ilyenkor? Elővesznek minden olyan követelést, amit már megvásároltak, és megpróbálnak pénzt csinálni. Így elő a tarsoly mélyéről az 5-6 éves közüzemi tartozások, a 15 éves hitelkártya tartozások, rég elévült egyéb tartozások. Megpróbálnak ebből pénzt csinálni, hiszen jelenleg pang a piac, a profitra pedig szükség van. Az elvült követelésekből komoly pénzt tudnak csinálni! Tudod miért? Mert az elévülést hivatalból nem vizsgálják, arra minden esetben hivatkozni kell az adósnak. A faktorcég bead egy fizetési meghagyást – a köznyelvben MOKK-os levélként ismert – és erre az adósok 90%-a nem fog ellentmondani. Lenne 15 az átvételtől, hogy ellentmondjon, hogy hivatkozzon az elévülésre, de nem teszi. Ez a valóság, ezt mutatja a statisztika. Egyszerűen nem mond ellent! Hogy miért van így? Ez már összetett kérdés. Sokan azt sem tudom mi az amit kaptak. Mások át sem veszik a levelet. Sokan átveszik, nem bontják ki, csak félreteszik, és lejár a 15 napos jogvesztő határidővel.

Eszméletlen összegű bevételeket tudnak beszerezni a pénzintézetek elévült követeléséből is. Most van az elévült követelések szezonja! Ne hagyd, hogy olyan pénzt hajtsanak be rajtad, amely egyébként jogilag már nem érvényesíthető!

Mikortól kell számítani az elévülési időt?

Az elévülési idő a követelés esedékessé válásától kezdődik. Az esedékesség az a nap, amikor azt az összeget be kellett volna fizetni. A banki tartozások esetében ez általában a szerződés felmondásának a napja, hiszen ettől a naptól a teljes esedéke követése válik. Telefon tartozás, közüzemi díj tartozás esetén az a nap, ameddig a díjat meg kellett volna fizetni.Parkolási díj esetén, az a nap amikor parkolójegy nélkül vettük igénybe a parkolást.

Mennyi az elévülési idő?

Az általános elévülési az esedékessé válástól számított öt év. Mind a régi Ptk. (Polgári Törvénykönyv) mind az új Ptk. 5 évben állapítja meg az elévülést.

1959. évi IV. törvény (régi Ptk.)

§ (1) A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(2) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A főköveteléstőlfüggetlen mellékkövetelések elévülése a főkövetelést nem érinti.

(3) A követelés elévülése az azt biztosító kézizálogból való kielégítést nem akadályozza.

§ (1) Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.

2013.évi V. törvény (új Ptk.)

6:22.§ (1) [Elévülés]

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.

(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.

(3) Az elévülési idő megváltoztatására vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni.

(4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis.

Milyen speciális elévülési idők vannak?

Beszéltük, hogy az általános elévülési idő, az 5 év.

A fentiektől eltérő speciális szabály irányadó a közüzemi tartozásokra, és az alábbiakban felsoroltakra:

1.) Áram: 2 év az elévülés (2019.01.01-től 3 év az elévülés!)

2007.évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (Vet.)

63.§ (3) A villamosenergia-kereskedő és felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik. (hatályos: 2011.X.1.-től)

2019.01.01-től hatályos:

2007.évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (Vet.)

63.§ (3) A villamosenergia-kereskedő és felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények három év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik.

2.) Földgáz: 2 év az elévülés (2019.01.01-től 3 év az elévülés!)

2008.évi XL. törvény a földgázellátásról (Get.)

28/A.§ (6) A földgázkereskedő és egy felhasználó közötti földgáz-kereskedelmi szerződésből, valamint a földgázelosztó és a felhasználó között létrejött elosztóhálózat-használati szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik. (hatályos: 2011.XI.1.-től)

2019.01.01-től hatályos:

008.évi XL. törvény a földgázellátásról (Get.)

28/A.§ (6) A földgázkereskedő és egy felhasználó közötti földgáz-kereskedelmi szerződésből, valamint a földgázelosztó és a felhasználó között létrejött elosztóhálózat-használati szerződésből eredő polgári jogi igények három év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik.

3.) Víz: 4 év az elévülés (közszolgáltatásnak minősül)

évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról (Vgtv.)

44/E. § (1) A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettség határidejének elmulasztása esetén díjhátralék keletkezik, amely az összefüggésben felmerülő késedelmi kamattal, valamint a behajtás egyéb költségeivel együtt adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

4.) Távhő: 5 év elévülés (közszolgáltatásnak minősül)

évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról (Tszt.)

§ E törvény alkalmazásában

q) távhőszolgáltatás: az a közszolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték-hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett, üzletszerű tevékenység keretében hőellátásával fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátással valósul meg;

5.) Szemétszállítás: 4 év elévülés (közszolgáltatásnak minősül)

évi CLXXXV. törvény a hulladékról (Ht.)

§ (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben felmerülő késedelmi kamat, valamint a behajtási egyéb költségek adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

A hulladéklerakási járulék adók módjára behajtandó köztartozás, adók módjára való behajtása a környezetvédelmi hatóság megkeresésére az adóhatóság jár el. [Ht. 68. § (1) bek. és 69. § (4a) bekezdés]

évi C. törvény

6.) Internet, telefon, tv. : 1 év az elévülés

2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.)

143.§ (2) Az előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények egy év alatt évülnek el, az (1) bekezdés szerinti határidőre, illetve a hibás teljesítés bekövetkezésétől kell számítani. (hatályos: 2012.XI.17.-től)

Bár az előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények egy év alatt évülnek el, de ez csak a hírközlési szolgáltatásra (pl. előfizetés, vagy hűségidő miatti követelés) vonatkozik, azonban ha termékértékesítéssel (pl. részletre készülékvásárlás) kapcsolatos követelés, arra az 5 éves elévülési idő vonatkozik! Azonban ha a készüléket azért kapta kedvezőbb áron, mert hűségidőt vállal, akkor a kötbérnek szintén 1 év az elévülése.

7.) Parkolási díj és pótdíj tartozás: 1 év az elévülés

Az egyes események elévülési határideje (ameddig a jogi eljárást meg kell indítani) a 2006. december 22 előtti ügyek esetében 2007. december 22, a későbbi ügyek esetében pedig egy év.

1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről (Kktv)

15/C . § (3) A várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető. (hatályos: 2010. VI. 5.-től)

Azonban! – jogvesztő határidő!

15/D. § (1) Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg a tulajdonosnak, illetve a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató a díj- és pótdíjfizetési kérelmet egy várakozási terület díjfizetés nélküli használatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a jármű üzemben tartója postai küldeményként, vagy más igazolható módon megküldi.

De!

15/D. § (2) A 60 napos jogvesztő határidő nem alkalmazható abban az esetben, ha egy gépjármű üzembentartója a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változásokat a gépjárműnyilvántartás központi szervéhez – az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megszegésével – elmulasztotta bejelenteni és ezért a fizetési felszólítás miatt nem a tényleges üzembentartó került megküldésre. . (hatályos: 2010. VI. 5.-től)

8.) Autóbuszos személyszállítási szolgáltatás (bérlet, menetjegy pótdíj): 1 év az elévülés

213/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdése szerint. rendelet az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételekről, az abban foglaltak alóli mentességekről, az autóbuszos személyszállítási szolgáltatási feltételekről, valamint a közúti személyszállítási üzletszabályzatra vonatkozó szabályokról.

§ (2) A személyszállítási szerződésekből eredő igények egy év alatt évülnek el.

9.) Vasúti személyszállítás szolgáltatás (bérlet, menetjegy pótdíj): 1 év az elévülés

évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

§ (2) Ez a törvény a következő jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmazza:

b) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2007. október 23-i 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

Az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/Ek Rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe veszi a vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről

cikk. (2) A szállítási szerződésből eredő egyéb kereseti jogok egy év alatt évülnek el. Az elévülési idő két évre olyan kár megtérítésére azonban akár kereset is, amely a károkozás szándékával, akár gondatlanul, de a kár lehetséges előfordulásának a tudatában elkövetett cselekményre vagy mulasztásra vezethető vissza.

(3) A (2) bekezdés szerinti elévülési idő a kereseti jogok tekintetében elkezdődik: a) a teljes elveszés miatti kártérítés esetén a 22. cikk (3) bekezdésében meghatározott határidő lejárt követő tizennegyedik napon; b) a részleges elveszés, sérülés vagy késedelmes kiszolgáltatás miatti kártérítés esetén a kiszolgáltatás napján; c) az utasok szállítására vonatkozó minden más esetben a menetjegy érvényessége lejártának a napján. Az elévülési idő kezdő napja az elévülési időbe nem számít bele.

10.) Úthasználati pótdíj tartozás (autópálya matrica): 2 év az elévülés

1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről (Kktv)

33/B. § (5) A használati díj nem fizettetik meg, a díj beszedésére jogosult szervezetek vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek a jogosulatlan úthasználati időponttól számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára adni a pótdíjfizetési kötelezettséget. Ha a használati díj és pótdíj meg nem fizetett üzemben tartó (gépjárművezető) a helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzésről kiállított jegyzőkönyvet aláírja és átveszi, akkor nem kell pótdíjfizetési felszólítást adni kézbesíteni. A pótdíjfizetési kötelezettség két év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.

(5a) Ha a pótdíjfizetési felszólítás megküldésének időpontjában a közúti közlekedési nyilvántartás nem a tényleges üzemben tartó adatait tartalmazza, az (5) bekezdés szerinti határidő tényleges üzemben tartó ismertté válásától számítandó.

11.) Gépjármű kötelező felelősségbiztosítások (KGFB): 5 év az elévülési idő

A kötelező biztosítást érintő keletkezett kártérítési igények a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évülnek el. Egy Ptk. 324. §. (1) bek. szerint a kártérítési követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

Azonban a törvény az átlagosnál rövidebb elévülési határidőt szab az ún. veszélyes üzem működéséből eredő kár megtérítése iránti követelések érvényesítésére, e követelések három év alatt évülnek el.

12.) Fedezetlenségi díj: 5 év az elévülési idő

Viszont a MABISZ állásfoglalás szerint se méltányosság nincs, se elévülése nincs.

A fedezett díjfizetésre (MABISZ díj) részletfizetést adhat a biztosító, ha a díjjal nem fedezett pontot magasabb napon a 120.

13.) Biztosítási káresemények: Az általános elévülési idő öt év.

A fokozott veszéllyel járó tevékenységgel károknál a kártérítési követelés elévülése három első, de 5 év legkisebb, ha a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, illetve bűncselekménnyel okozták, a bűncselekménnyel okozták, túl sem évül el, mind-addig, ameddig a büntethetősége nem évül el.

Egy Ptk. viszont úgy módosult, hogy bár az egy év elévülési határidő megmaradt, ám a kártérítési igény elévülése a baleset bekövetkezésétől kezdve egy éven belül akkor is megtörténik, ha közben bármiféle levélváltás történik, vagy bármiféle iratanyag beszerzése van folyamatban. Ez most már nem szakítja meg a folyamatot, s anélkül, hogy szándékosságot próbálnánk vállalni a biztosítók oldaláról, vitathatatlan és tényként megállapítható, hogy akár érdeke is fűződhet egy biztosítónak ahhoz, egy éven túl csúszszon a kárrendezés, mert ekkor már nem áll be a fizetési kötelezettség .

Mi szabályozza az elévülést?

Az elévülést a Polgári Törvénykönyvünk (Ptk.) szabályozza. 2014. március 15. napjától hatályos az új Ptk. Az ezt megelőzően keletkezett jogviszonyokra a régi Ptk. szabályait kell alkalmazni. A jelentős eltérés a két szabályozás között, csak elévülés megszakadásában van. A régi Ptk.-ra vonatkozó követelések elévülését a bizonyítható (tértivevényesen küldött) felszólító levél is megszakítja. Az új Ptk. esetében ez már nem szakítja meg az elévülést.

Nézzük a konkrét törvényi szabályozást:

1.) 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.)

§ (1) A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(2) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A főköveteléstőlfüggetlen mellékkövetelések elévülése a főkövetelést nem érinti.

(3) A követelés elévülése az azt biztosító kézizálogból való kielégítést nem akadályozza.

§ (1) Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.

§ (1) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. (befizetési határidő)

(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a

2.) 2013.évi V. törvény (új Ptk.)

6:22.§ (1) [Elévülés]

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.

(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.

(3) Az elévülési idő megváltoztatására vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni.

(4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis.

6:25. § [Az elévülés megszakítása]

(1) Az elévülést megszakítja

a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;

b) a kötelem megegyezéssel módosítása és az egyezség;

c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy

d) a teljes csődeljárásban történő bejelentése.

(2) Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik.

(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításával összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptk.)

§ Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit a következő lépést követően

a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint

b) megtett jognyilatkozatokra

kell alkalmazni.

§ (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. jelenlegi lép fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. későbbi után keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra - ideértve az e tényeket, illetve jognyilatkozatok által keletkezett újabb kötelmeket is - a Ptk. hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

(2) A felek megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. első lépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik.

Ebből következik, hogy az azt megelőzően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra a régi Ptk. előírásait kell alkalmazni.

Adótartozások elévülése!

Speciális szabályok vonatkoznak az adótartozások elévülésére.

A megállapításhoz való jog december 31-én évül el, 5 évvel később, mint amikor az adót be kellett volna vallani.

Az adó végrehajtásához való jog négy év alatt évül el, de annak az évnek az utolsó napjától kezdve, amikor az adót meg kellett volna fizetni.

Ez még fél éve meghosszabbodik, ha volt valamilyen végrehajtási cselekmény.

1.) Az adóhoz való jog : 5 év az elévülés

. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

§ (1) Az adóhoz megállapított való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, hanem az adóról bevallást, bejelentett kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától megkötött 5 év elteltével évül el, az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónap meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra.

§ (2) Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az (1) bekezdésben meghatározott elévülést megszakítja.

2018.01.01-től hatályos:

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

[Az adómegállapításhoz való jog elévülése]

(1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától megkötött öt év elteltével évül el, az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak naptári évnek az utolsó napjától megkötött öt év elteltével évül el, az annak igényléséhez való jog megnyílt.

§ [Az adómegállapításhoz való jog elévülésének meghosszabbodása]

(1) Az adómegállapításhoz jog elévülése hat hónap meghosszabbodik, ha az adóbevallás vagy az adatbejelentés késedelmes benyújtása, valamint a költségvetési támogatás igénylése az adómegállapításhoz, valamint a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónapig van.

(2) Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az adómegállapításhoz való jog elévülését megszakítja.

2.) Adótartozás végrehajtásához való jog : 4 év az elévülés

évi XCII. törvény az adózás rendjéről

§ (6) Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. akkor az adóhatósági végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónap meghosszabbodik. Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre emelkedését követő napon újból megkezdődik. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.

2018.01.01-től hatályos:

2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról

§ (1) A tartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától megkötött 4 év elteltével évül el. Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónapja meghosszabbodik.

(4) Ha a tartozás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.

Elévülés megszakadása illetve nyugása!

Megszakadás esetén az elévülési idő újból kezdődik az elejétől, nem számít az addig eltelt idő. Azaz, ha a 4. évben megszakítom az elévülést, akkor újraindul az öt év, s így már összesen 9 év telik el az esedékessé válás és az elévülés között.

Az elévülési időt megszakítja:

• a kötelezett tartozáselismerése,

• a tartozás módosítása (ide tartozik így az egyezség is),

• a bírósági (közjegyzői) eljárásban érvényesítés abban az esetben, ha érdemi döntés születik

• a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

• kötelezett írásbeli felszólítása (csak a régi Ptk szerint, 2014. március 15. előtt keletkezett tartozásoknál)

Ha viszont már jogerősen elbírálták az ügyet, akkor csak a tartozás módosítása vagy a végrehajtási cselekmények szakítják meg az elévülést. A bírói gyakorlat elég tágan értelmezi a végrehajtási cselekmény fogalmát így a végrehajtási ügyszakban kevés tartozás évül el.

Változás Ptk.-hoz képest, hogy az írásbeli felszólítást már nem mondja meg az elévülést.

Ez csak azokra a követelésekre vonatkozik, ami 2014. március 15. után jöttek létre. Így például az ez előtt keletkezett követelésekre – így az összes devizahitelre is – a régi Ptkvonatkozik. Így ezek elévülését még az írásbeli felszólítás is megszakítja.

A másik dolog, ami árnyalja az elévülést: a nyugvás.

Ha valaki nincs abban a helyzetben, hogy érvényesítse a követelést, akkor vele szemben méltánytalan lenne, ha kizárnánk az igényérvényesítésből.

A nyugvásra okot adó körülménynek komolynak kell lennie: pl. nem tudott a követelésről, kórházban feküdt öntudatlanul stb.

A banki követeléseknél azonban az elévülés nyugvása nem igazán fordul elő. Erre csak egyetlen példa van, a forintosítás miatti elévülés nyugvás.

2014. évi XL. törvény (Forintosítási törvény) 9. §-a alapján a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelés elévülése a pénzügyi intézmény által készített elszámolás fogyasztóval való közléséig, de legkésőbb 2015. december 31-ig nyugszik.

Az elévülést nem veszi figyelembe a hivatalból, arra hivatkozni kell!

Az elévülést a bíróság, a végrehajtó vagy a közjegyző nem veszi figyelembe a hivatalból, arra hivatkozni kell!!

Erre a bizonyítási eljárásban van lehetőség, itt a jogosult bizonyíthatja, hogy ha más papíron is telt az elévülési idő, történt nyugvás vagy megszakadás. A megszakadás vagy a nyugvás bizonyítása minden esetben a jogosultat terheli.

Fontos, hogy az elévülésre csak és kizárólag bizonyítási eljárásban lehet hivatkozni! Ha ezt elmulasztjuk, akkor csak abban az esetben tudjuk elkerülni a végrehajtást, ha újra meg tudjuk nyitni a bizonyítási eljárást. A bizonyítási eljárás újra megnyitásának nagyon szűk lehetőségei vannak.

Fizetési meghagyás és az erre való ellenmondás! (iratminta ellenmondáshoz)

Nagyon fontos, hogy minden levelet vegyünk át. Ugyanis, ha a bank vagy egyéb jogosult be kívánja hajtani a követelését, akkor kéri leveleket küldd a részünkre. Ha ez nem vezet eredményre, akkor előbb-utóbb fizetési meghagyást fog beadni ellenünk. Ezt a köznyelvben MOKK-os levélnek is nevezik. Azért MOKK-os levél, mert a borítékra az van írva, hogy MOKK. Ez a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rövidítése.

Fontos, hogy ilyen fizetési meghagyást kapunk, akkor erre 15 napunk van, hogy ellentmondjunk. Az ellentmondást nem a MOKK-nak, hanem annak a közjegyzőnek kell visszaküldeni, akitől a fizetési meghagyást kaptuk. Fontos, hogy 15 napon belül adjuk ezt a postára, és tértivevénnyel adjuk fel, hogy a későbbiekben tudjuk bizonyítani azt, hogy ezt mi határidőben megtettük.

Ha határidőben nem mondunk ellent, úgy ez jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik. Miután nem a tartozás évül el, hanem a jogi érvényesíthetőség, így ezt követően a tartozás rajtunk jogszerűen behajtható. Sajnálatos módon a fizetési meghagyások több mint 90%-a jogerőre emelkedik, azaz nem mondanak ellent neki az adósok. Sokan át sem veszik a levelet, azt gondolva, ha nem veszik át, akkor nem lehet baj. De ennek azje az igaz. A második kézbesítési kísérletet követő 5. napon ugyanis a dokumentum akkor is átvettnektekintendő, ha azt a címzett valóban nem is vette át. Ezt nevezik kézbesítési vélelemnek, vagy kézbesítési fikciónak. Ha így emelkedik jogerőre egy fizetési meghagyás, akkor a későbbiekben esetleg van még kiskapu, hatékony pert indítunk a kézbesítési vélelem megdöntése iránt.

Láthatjuk, hogy két dolog nagyon fontos, hogy nehogy kellemetlen meglepetésben legyen részünk. Egyrészt mindig közöljük a hitelezőinkkel, ha a levelezési címünk menik. Másrészt minden levelet vegyünk át, hogy legyen lehetőségünk reagálni vagy ellentmondani.

Az ellentmondásból ki kell derülni annak, hogy milyen tartozással szemben mondunk ellent. Indokolni nem kötelező, de elévülés esetén érdemes beleírni. Ha valóban elévült a tartozás, akkor a hitelintézet vagy egyéb jogosult az elévüléses ellenmondásunkra nem fogja perre vinni az esetet. Az Ön által vásárolt csomag tartalmaz egy iratmintát ellenmondás esetére, továbbá egy videós magyarázatot is.

Ha az ellenmondás után a jogosult mégis perre viszi a követelését, úgy azzal szemben érdemi ellenkérelmet kell beadni, szintén az elévülésre hivatkozva. Az Ön által vásárolt csomag tartalmazza az érdemi ellenkérelem iratmintáját és videós segítséget is. Akkor tart a pereskedéstől, úgy keressen minket bizalommal az info@nembehajthato.hu email címen.

Mi van ha már végrehajtáson van?

Ha a végrehajtó jelentkezik már a tartozással kapcsolatban, akkor sok esetben az elévülés már nem tud működni. Hogy miért? Mert a jogi érvényesíthetőség évül el, de már jogilag érvényesítették, hiszen így került végrehajtásra. Akkor ilyenkor már nincs mit tenni. Sok esetben már elévülés irányába nem lehet menni, csak egyezség irányába. Még ez is jobb azonban, mint hagyni a végrehajtást hagyni végig menni. Sok esetben azonban az elévülés is szóba jöhet. Rengeteg olyan végrehajtási ügy van, ahol kézbesítési fikcióval emelkedett jogerőre a fizetési meghagyás. Azaz meg sem kapta az adós. Az első amikor értesül róla, az már rögtön a végrehajtó volt. Ilyenkor meg lehet szüntetni a végrehajtást, és még elévülttéhet tenni a tartozást. De akkor, ha egy adóssal szemben végrehajtási eljárás folyik valamely tartozása miatt,

Elévülésről a végrehajtási eljárás során is beszélhetünk, de ebben az esetben a végrehajtási jog az, ami elévülhet. milyen lehet az adós? Mi a teendő, ha elévült a végrehajtási jog?

Végrehajtási jog alatt azt a jogosultságot értjük, hogy egy adott követelés teljesítése a kötelezetttől végrehajtási eljárás útján kikényszeríthető. Végrehajtási eljárást elsősorban bírósági végrehajtó vagy az adóhatóság folytathat le. Végrehajtási eljárás során történik például a polgári bíróságok jogerős ítéleteinek végrehajtása, az ítéletben foglaltak szerint a kötelezett önként nem tesz eleget.

A végrehajtási jog elévülése azt jelenti, hogy a kötelezettség teljesítése állami kényszer útján nem kényszeríthető ki. Ha például egy jogerős ítéletre vonatkozó végrehajtási jog elévült, akkor bírósági végrehajtás útján a követelés már nem hajtható be.

A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtási jog elévülési ideje ugyanannyi, mint annak a követelésnek az elévülési ideje, ami végrehajtható lenne.

A követelések elévülési ideje általában 5 év, így a végrehajtási jog is rendszerint 5 év alatt évülhet el.

MIT TEHET AZ ADÓS VÉGREHAJTÁS ELÉVÜLÉSE ESETÉN?

A végrehajtási jog elévülését csak kivételes esetben veszi figyelembe a hivatalból a bíróság, valamint a bírósági végrehajtó, például tartásdíj vagy életjáradék esetén. Ezért az elévülésre rendszerint az adósnak kell hivatkoznia, ezt senki nem fogja megtenni helyette.

Amennyiben az adós úgy véli, hogy a vele szemben végrehajtás alatt álló követelésre vonatkozó végrehajtási jog elévült, akkor ezt bejelentheti az ügyben eljáró végrehajtónak. E megkeresésben az adósnak hivatkozni kell az elévülésre, és arra, hogy az elévülés szerint mikor következett be. Ha a végrehajtó ilyen iratot kap az adóstól, akkor ezt megküldi a végrehajtást kérőnek, azzal a felhívással, hogy 15 napon nyilatkozzon a követelés fennállása, illetve elévülése kérdésében.

Ha a végrehajtást kérő a felhívásra az elévülést elismeri és a végrehajtási költségek is megfizetésre kerülnek, a végrehajtási eljárás befejeződik.

ha a végrehajtást kérő nem tesz nyilatkozatot, vagy úgy tesz elismerő nyilatkozatot, hogy a végrehajtási költségek még nem kerültek fizetésre, akkor végrehajtják az ügyet a bírósághoz küldi. Ebben az esetben, ha van nem térült végrehajtási költség, akkor a bíróság úgy rendelkezik, hogy a végrehajtási eljárás csak a költségek behajtására folytatódik. Ez utóbbi már csak a végrehajtó, illetve az államnak járó költségek behajtása, míg a végrehajtás kérőnek az adóssal szemben fennálló követelése tekintetében a végrehajtás lényegében megszűnik. Az Ön csomagja egy iratmintát tartalmaz a Vht. 41.§ szerinti elévülési bejelentésre, valamint egy videós segédlet is a kitöltéséhez.

VÉGREHAJTÁS MEGSZÜNTETÉSE IRÁNTI PER

Ha a végrehajtást kérő a végrehajtó felhívására úgy nyilatkozik, hogy nem ismeri el az elévülést, akkor az adós a végrehajtás megszüntetése iránt pert indíthat.

A végrehajtás megszüntetése iránti pert az a végrehajtást kérő ellen kell megindítani. A keresetlevelet annál a bíróságnál kell benyújtani, amely a végrehajtást elrendelte. Az adósnak a keresetlevélben kell mutatnia, hogy az elévülés mikor kezdődött és az elévülés határideje mikor telt le. Az adós kérheti, hogy a bíróság a kereset jogerős elbírálásáig a végrehajtást függessze fel. Ha a peres eljárásban bebizonyosodik az elévülés, akkor a bíróság a végrehajtást ítéletével megszünteti.

A legjobb megoldás a megelőzés – veszteségként leírás! (1+3 iratminta)

A legjobb megoldás nem a kezelés, hanem a megelőzés. De milyen módon lehet elérni azt, hogy egy elévült követelést ne is próbáljanak meg behajtani. Ezt általában a hitelezővel (bankkal, telfontaársasággal stb) való levelezés útján lehet a legjobban elérni. Egyszerűen írjunk egy levelet, csak közöljük velük, hogy álláspontunk szerint ezen tartozás jogi érvényesíthetősége elévült, és mi nem kívánjuk megfizetni ezt a tartozást. Jó első esetben betalál ez a hitelezőnél, és válaszukban elismerik az elévülést, a követelést pedig leírják veszteségként. De a legtöbbször nem ilyen egyszerű ez. Sok esetben nem ilyen válasz érkezik. Érkezhet például olyan, ahol azt állítják, hogy nem évült el, mert küldtek üzenetet leveletami megszakította. Ha csak így általánosságban írják, akkor szinte biztosak lehetünk, hogy elévült, tényleges esetben pontos dátumokat írnának, és csatolnák mellé a tértivevényt is. Ilyenkor a következő levélben pont ezt kérjük tőlük, azaz hogy csatolják az ezt bizonyító tértivevényeket. Sok esetben még ilyenkor is tesznek egy kísérletet, hátha nem vagyunk a jogban járatosak, és azt válaszolják, hogy sima levélként küldték ki, nem tértvevénnyel. Továbbá azt is leírják, hogy a Ptk. nem írja elő, hogy csak a tértivevényes levél szakítja meg az elévülést. A Ptk valóban nem írja le, azonban tértivevény hiányában sem nekünk, sem esetlegesen a bíróságon nem fogja tudni bizonyítani a levél kiküldésének a tényt. Azaz, ha ilyen választ kapunk, akkor nagyon ok lehetünk, hiszen biztosan elült a tartozás, és az is biztos, hogy ennek az igazát nem fogja tudni bizonyítani sem. Ilyenkor jön a következő levél, amiben közöljük velük, hogy ezek szerint nem bizonyítani az elévülés megszakadását, és ismételten kérjük a veszteségként való leírást. Ez már minden bizonnyal célt fog érni.

Lehet még olyan eset is, amikor tényleg tudja bemutatni tértivevényt, mégis megállapodik az elévülésről. Sokszor fordul elő ugyanis, hogy rossz címre küldték ki, és onnan „nem kereste” vagy a „címzett ismeretlen” jelzéssel megy vissza a levélre. Nagyon fontos azonban, hogy a címváltozásokról nekünk kell értesíteni a pénzintézetet. Az ezt tartalmazó leveleket őrizzük meg minden esetben. A rossz címre kiküldött levél nem szakítja meg az elévülést.

Úgyszintén nem szakítja meg az elévülést, ha a levelet olyan személy veszi át, aki erre nem volt jogosult. A címzetten kívül aki jogosan veheti át a levelet a meghatalmazott, illetve a helyettes átvevő. A meghatalmazott magán az, hogy az, aki érvényes teljes bizonyító erejűokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással rendelkezik a címzett részéről. Helyettes átvevő az a 14. életévét betöltött, címhelyen tartózkodó közeli hozzátartozó lehet, aki személyes okmányokkal igazolja magát. Fontos, hogy az átvételkor azt is rá kell írni, hogy milyen minőségben vette át. Például: „nagymama”. Ez sokszor okoz problémát, hogy a nagymama, a gyermek vagy az anyós átvesz helyettünk egy hivatalos levelet, aztán elfelejtettem erről szólni. Ha ez egy fizetési meghagyás, szó 15 napos jogvesztő határidő szerepel, akkor az különösen problémás.

Minden más esetben azonban, ha a bank vagy egyéb hitelező bizonyítani tudja a megfelelő felszólító levél megfelelő címre kiküldését, akár átvételre került az, akár nem, az sajnos arra, hogy az elévülést megszakítja.

Ezáltal sokszor derül ki az időközben, hogy a követelés jogi érvényesíthetősége mégsem évült el. Ilyenkor nem marad más lehetőség, mint a tartozás megfizetése, vagy bármilyen módon megegyezés a pénzintézettel. Ha meg szeretnéd egyezni egy csökkentett összegben, akár részletekben való megfizetésben, úgy érdemes felkeresni minket a lagabe.hu honlapon elérhetőségeinken. A csomagban található egy kupon, amely 10% kedvezménnyel jogosítja ebben az esetben a megbízási díjunkból. A csomag tartalmazza ezen felül mindhárom levélmintát, amelyről ebben a fejezetben szó esett.

SOK SIKERT KÍVÁNOK A TARTOZÁS ELÉVÜLTETÉSÉHEZ, ÉS VESZTESÉGKÉNT VALÓ LEÍRATÁSÁHOZ!

Dr. Gábor László

pénzügyi szakjogász, tartozásrendezési szakértő

ADÓSDOKTOR VIP KLUB alapítója

Esettanulmány

A tanfolyam eléréséhez be kell jelentkezned