A végrehajtási törvény 41. §-a szól arról az esetről, amikor az adós okirattal valószínűsíti, hogy a végrehajtással érvényesített követelés alaptalan, megtérült vagy más módon megszűnt. Ezen kívül (okirat nélkül) ide tartozik az is, ha az adós elévülésre hivatkozik. A végrehajtó ilyenkor nyilatkozattételre hívja föl a végrehajtást kérőt, akinek 15 napon belül nyilatkoznia kell, hogy elismeri-e az adós állítását, vagy fönntartja a követelését.

Ha a végrehajtást kérő elismerte az adós állítását, akkor csak a költségeket kell rendezni és a végrehajtás megszűnik. Ha nem ismerte el, akkor a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt pert kell indítani, mivel egy nemperes végrehajtási eljárás keretein belül nem lehet bizonyítási eljárást lefolytatni, hogy kinek van igaza. Ha a jogosult egyáltalán nem nyilatkozott, akkor azt az elismeréssel tekintjük ekvivalensnek, de azzal is bírósághoz kell fordulni.