Pénzkövetelés végrehajtása esetén a végrehajtót megilleti:

1. munkadíj
2. költségátalány
3. készkiadás
4. jutalék

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kart megilleti

Általános költségátalány:

A díjszámításhoz szükséges tisztázni a „végrehajtási ügyérték” fogalmát, mivel a költségek nagy része ehhez igazodik. A végrehajtási ügyérték röviden az az összeg, ami a végrehajtható okiraton szerepel, mint a behajtandó követelés összege. Ez rendszerint tőkéből, kamatból és költségekből (szigorúan a hitelezőt megillető, a végrehajtási eljárást megelőző költségekből) áll össze. A végrehajtás során fölmerült költségek nem részei az ügyértéknek. Nagyon fontos, hogy ha a követelés változik – például kamatozás miatt – az ügyérték akkor is változatlan, mivel a fennálló követelésnek azt az összegét kell alapul venni, ami a végrehajtóhoz érkezés időpontjában aktuális. Vagyis a végrehajtó, amikor az ügyet átveszi, megállapítja az ügyértéket és az ehhez viszonyított költségek összege a továbbiakban fix marad. 

Munkadíj:

Ez a végrehajtó munkájáért járó díj, ami akkor is megilleti, ha a végrehajtás nem lesz eredményes (olyan, mint nálunk a megbízási díj). Ha az ügyérték nem haladja meg a 100.000,- Ft-ot, a végrehajtói munkadíj 9.000,- Ft, nagyobb ügyérték esetén sávosan növekszik. Csak egyszer kell megfizetni az egész eljárás során, viszont ha több végrehajtás folyik valaki ellen, minden ügyben külön-külön jár. Az adott ügyben a munkadíj összege végig fix marad.

Költségáltalány:

Ez olyan általános költségek fedezésére szolgál, amiket nem lehet egy-egy konkrét végrehajtási ügyhöz hozzárendelni (pl. az iroda fenntartásával járó költségek). Összege a munkadíj 50 %-a, egyebekben ugyanaz vonatkozik rá, mint a munkadíjra.

Készkiadás:

Ezek a végrehajtás során fölmerült tényleges költségek (posta, Takarnet, lakatos díja, stb.). A helyszíni eljárás utazási költsége egységesen 2.500,- Ft, illetve ha a végrehajtó körzetén kívül kell eljárni, akkor 3.500,- Ft. Felszámíthat továbbá a végrehajtó ügyenként 8.000,- Ft iratkezelési/irattározási díjat (ezt az inspirálta, hogy a végrehajtási iratokat 40 évig meg kell őrizni, amire már komplett raktárakat kell fönntartani). Egyebekben minden elszámolt készkiadást számlával/bizonylattal kell tudni igazolni.

Jutalék:

Ez szokott a legvitatottabb rész lenni, mivel nagy összegű tartozásoknál jelentős tétel. A végrehajtási jutalék a ténylegesen megtérült összeg után jár (vagyis mindig az aktuális tartozáshoz igazodik, ami a kamatok révén akár növekedhet is). Minden térülés után jár, akkor is, ha – már a végrehajtás megindulását követően – önként teljesítés történt. Mindig utólag, a térülést követően lesz esedékes. A jutalék összege 5 millió forintot meg nem haladó követelés estében 8 %, efölött sávosan változik.

2020.07.16-tól hatályos az a – végrehajtási törvénybe, vagyis nem az említett rendeletbe foglalt – előírás, hogy ha a végrehajtást kérő elengedi a követelést, vagy annak egy részét, az is eredményes behajtásnak, térülésnek minősül, így jutalékot kell utána fizetni. Ez a rendelkezés nyilvánvalóan azt célozza, hogy a végrehajtót ne lehessen egy színlelt elengedéssel kijátszani. Fontos szabály viszont, hogy ha a hitelező az MNB által felügyelt pénzügyi intézmény és annak aláírásra jogosult képviselője büntetőjogi felelőssége tudatában, teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik az elengedett követelés összegéről, akkor nem kell jutalékot fizetni utána. (Gábor erről többet tud mondani, szerinte nem túl jók a tapasztalatok.)

Általános költségáltalány:

A Végrehajtói Karnak is fizetendő egy általános költségátalány, ami nem azonos a végrehajtó költségátalányával. Mivel ez nem is a végrehajtó pénze, így nem szerepel a díjjegyzéken (amit a végrehajtó számla helyett ad az eljárás befejezésekor), maximum egy átvételi bizonylatot ad róla. Az általános költségátalány összege félmillió forintot meg nem haladó ügyérték esetén ügyenként 5.000,- Ft, magasabb ügyérték esetén az ügyérték 1%-a.

Ha a végrehajtás szünetel, az addig meg nem térült munkadíjat, költségátalányt, készkiadást és kari költségátalányt kell az ügyfélnek megfizetnie, mint szüneteléssel fölmerülő költséget. Ha ezek korábban már megtérültek (mondjuk inkasszóból vagy letiltásból), akkor szünetelésnél nem kell fizetnie semmit, csak utólag jár majd a végrehajtási jutalék a megtérült tartozás után.